A Bakony nem igyekszik megfelelni senkinek.
Nincs látványos csúcsa, nincs drámai sziklafala. Van helyette bükkerdő, amennyi csak kell — és csend, amennyi egy embernek egy napra szüksége lehet.
Bakonybél körül sétálva az ember rájön, hogy a természet nem mindig a látványos pillanatokban mutatja meg magát. Néha egy megvillanó szarvas, egy patak csobogása, vagy csak a szél a faágakban — és már elég.
A helyi kolostor konyhájából kiszűrődő illat csak betetőzi az élményt.
