A borászok, akikhez ellátogatunk…
A borászok, akikhez ellátogatunk...
Vallom, hogy a borokat csak akkor ismerheted meg igazán, ha a borászukat is megismered. Mindegyik borban benne van a borász keze nyoma, egyénisége, egyedisége, világlátása.
Azok a borok, amiket kóstolni fogunk, különlegesek. Különlegesek, mert a gazdáik is azok. De nem, nem a sztárcsillag vonatkozásban, hanem emberségben, szívességben, érzékenységben és figyelemben.
Ha elég nyitottak leszünk és sikerül elkapnunk a pillanatot, talán mi is megérezhetünk valamit ebből a csodából: az emberi csodából, a táj csodájából és a borok csodájából.
Kerüljünk beljebb…
A fenntarthatóságnak manapság megannyi formája létezik. Ezt az éthoszt a legtisztábban alighanem a Bott Pince testesíti meg a borvidéken. Ez az a borászat, ahol a „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan” hozzáállás a legeredetibb és legőszintébb módon valósul meg.
Bodó Judit és Bodó József magyar emberek, ám egy másik országban születtek. Éppen 20 évvel ezelőtt érkeztek meg, majd telepedtek le Tokaj-Hegyalján. Ma egy sikeres organikus családi borászat tulajdonosai. Első ránézésre nincs a történetükben semmi különleges, de kettejük hosszútávú hatása Bodrogkisfaludra és Bodrogkeresztúrra örökérvényű példává válhat valamennyiünk számára.
A teljes írást a Művelt Alkoholista oldalán olvashatjátok.
Filmelméletet és filozófiát tanultam és két év telt el az egyetemből, amikor a bor elkezdett visszavonzani. Kóstoltam és tanultam, bejártam borvidékeket, itthon és külföldön, megismertem sok borászt.
Végül azzal a bizonyossággal mentem haza, hogy saját döntésből szeretnék én is szőlővel és borral foglalkozni. Máig örülök annak a kanyarnak, ami ide vezetett: gazdagabbá tett. Olyan élményeket adott, amiket most a családi borászatunkba integrálhatok. 2012 óta a családi birtok általam választott kisebb parcelláin kezdtem el dolgozni Tállyán, Tokaj-Hegyalján.
A célom most Tállya dűlőinek a megismerése a borokon keresztül, és a szőlőben és a borászatban is a lehető legtermészetesebb módon dolgozni. Szerencsésnek tartom magam, mert van lehetőségem kitekinteni, és van hová hazatérnem. Az ország egyik legnagyobb hagyománnyal rendelkező borvidékére, ahol csodákat lehet művelni.
A föld számunkra szülőföld, termőföld. Egy kis területen vállaltuk, hogy a ránk bízott értékeket megőrizzük.
Szeretnénk meghálálni mindazt a gazdagságot, amit a környezetünktől kapunk. Ezt a szőlőművelésben leginkább a biodinamikus művelésmód teszi számunkra lehetővé, amiben az ember és a természet teljes összhangban tud együttműködni.
Az ilyen módon, vegyszermentesen megtermelt alapanyagokat kíméletesen kísérjük tovább útjukon, a pincében. Engedjük, hogy őszinte, természetes borok szülessenek, mert csak ezen keresztül tudjuk megmutatni Tokaj, a termőhely, fajta, évjárat adta lehetőségeket és persze azt, hogy mi mit gondolunk a borról.
Minden palack egyedi élményt nyújt, személyes utakra visz.
Te, én nem lehettem "borászat", ti.: nem kaptam engedélyt az egyszemélyes engedélyezőtől. Ugye, nincs borászpapírom. És soha sem érdekelt a tömegtermelés. Ellenkezőleg. Azt kutattam, mit lehet szőlőből csinálni. Illetve, milyen ízeket érhettek el régen.
Nem derítek, nem szűrök. Ként egyre kevesebbet használok, tavaly már azt se.
Gyengém, hogy nem kerülök párbeszédhelyzetbe mások boraival. Nem integrálódtam a borászok közösségébe. A haverok is elmaradtak... Egy barátom maradt a pincézéshez, vele rendelünk magyar organikusokat, ritkán.
"Ketten maradtunk, én és az Isten"-helyzet.
A Naár család története Magyarországon egészen az 1750-es évekig, a betelepítés időpontjáig ismert.A sváb ősök ugyanis ekkor érkeztek Sárospatak város környékére. A helyi szőlőfajták művelésébe és a bor készítésébe hamar beletanultak. Így a felmenők kisebb szőlőterületeket már sok generációval ezelőtt is műveltek.
